Magyarországon mindenki kurvára ráér, az iparos, az ügyvéd, a hivatalnok, a rendőr, a postás, mindenki, és ezért csúszik itt minden ezen az elátkozott helyen. Ez egy bizonyos szintig még elviselhető lenne, ha cserébe alaposan dolgoznának, de még ez sincsen, mert neked kell folyamatosan ellenőrizned őket, hogy a munka elfogadható minőségben készüljön el. Persze a legkisebb problémán is fönnakadnak, és félnapot pöcsölnek vele mire jössz te és józan paraszti ésszel megoldod a helyeztet a szakember helyett. Na és akkor ott van még a trükközés: az anyagköltség duplán történő elszámolása (ja, biztos csak véletlen), az indoklás nélküli határidő hosszabbítások, a kifizetések fölösleges feltételhez kötése, a már megküldött irat ismételt bekérése...
1 dolgozik 3 nézi
Ilyenkor jönnek sokan mindig azzal a faszsággal, hogy ők becsületesek lesznek, ha majd rendesen megfizetik őket. Ez így elsőre nagyon jól hangzik, de ettől még hülyeség. Egyrészt azért, mert a tisztességes munka az nem anyagi, hanem elvi kérdés. Másrészt ugyanez a hozzáállás figyelhető meg pl az ügyvédeknél is, tehát a probléma valószínűleg inkább kulturális, mint egzisztenciális jellegű. Harmadrészt pedig, ha a melósok nem pofáznák végig a félnapot, akkor a bevállalhatnának még egy munkát és máris többet keresnének.
Megígértem magamnak, hogy én nem írok indulatposztokat, hát ezt eddig sikerült tartani. :) Azért becsületből írok ide egy mélyebb gondolatot. Én sok nálam nagyobb gondolkodóhoz hasonlóan úgy látom, hogy az ország elsősorban kulturális, szellemi válságban van, ezért szvsz többek közt a munkamorál érdemi javulása nélkül nem lesz itt érdemi fejlődés sem egyéni, sem közösségi szinten.
